Az építészet történetében számos olyan épületet ismerünk, melyek meghatároznak egy-egy korstílust, ilyen például a Notre Dame, a Szent Péter Bazilika, vagy az Eiffel-torony. A magyarországi 17. századi barokk építészet első ikonikus példája a győri Loyolai Szent Ignác bencés templom. S hogy miért éppen a Jézus Társasága rendalapítójáról nevezték el?
A Győrben megtelepedő jezsuiták 1626-ban központi helyen, az akkori piactéren, a mai Széchenyi téren építkeztek. A rendház és a gimnázium közé beékelődő két tornyú templom 1634 és 1641 között készült az itáliai származású Bacció del Bianco tervei alapján.
Egy hajóból áll, melyhez kétoldalt három-három kápolna csatlakozik. Alaprajzi elrendezésében nagy rokonságot mutat a bécsi és a nagyszombati jezsuita templomokkal. A kápolnákban hazánk legkorábbi barokk mellékoltárai találhatók.
A főoltár festménye a templom névadó szentjét, a jezsuita rend alapítóját, Loyolai Szent Ignácot ábrázolja, alkotója a népszerű barokk akadémikus festő, Paul Troger volt. Nevéhez köthetők a hajó és a szentély freskói is, melyeket 1744-ben készített tehetséges tanítványaival. Az épületegyüttes 1773-ig, a rend magyarországi feloszlatásig a jezsuiták tulajdonában volt, majd 1802-ben a bencés rend kapta meg.
A bencés templom huszonöt éve tartó felújítási munkálatai az elmúlt évben végre célegyenesbe értek. A tetőszerkezet cseréje, valamint az 1938-ban elbontott huszártorony visszaépítése idejére kifeszített védőhálót eltávolították, így nyár óta a mennyezeti freskó is teljes egészében megcsodálható. Hátra van még a barokk stílusban újjáépült orgona befejezése, valamint a munkálatokat követően a berendezés teljes portalanítása.
A templom harangjait – a Szent Benedek-harang kivételével – 1916-ban háborús célra elrekvirálták. Száz év után, 2016-ban a szerzetesközösség Győr városával és polgáraival összefogva pótolta az elpusztult harangokat. Méretüket és eredeti hangképüket a fennmaradt harangszék, nyelvek és jármok méretei, valamint levéltári források alapján pontosan rekonstruálták.
Az új harangokat 2016 őszén öntötték Innsbruckban, a Grassmayr harangöntödében. Ezután Rómába utaztak, ahol Ferenc pápa megáldotta őket. December 11-én érkeztek Győrbe, szentelésükre egyhetes közszemle után, december 18-án került sor.
A régi harangszékek cseréje is elodázhatatlanná vált, jelenleg minden harang új, stabil tölgyfa állványról hívogatja a templomba a város lakóit. Az új harangjáték üzembeállítása tavaszra várható.
A bencés liturgiák népszerűek a városban és minden misének megvan a maga közönsége – tudom meg Major Fulgent templomigazgatótól.
„Vannak, akik hétköznap reggelenként részt vesznek a szerzetesközösség imaóráján és az azt követő szentmisén, melyhez a diákok közül is többen csatlakoznak. A szombat esti elővételezett és a vasárnap délelőtti szentmisékre elsősorban a környék lakói, valamint az öregdiákok és szüleik járnak, sőt néhányan a Felvidékről érkeznek. A legnagyobb szertartás a vasárnap esti hetes mise, melyen a liturgia teljes szépsége megmutatkozik, így nem véletlen, hogy Győr egyik meghatározó lelki programjává vált. Sok diákunk ministrál és az énekkar is minden alkalomra felkészül. Ez a szentmise mindig teltházas, pótszékeket kell beállítanunk. Népszerű Kelemen Áron atya felnőtt hittan sorozata, ami a tanév során a hónap második keddjén várja az érdeklődőket. A közelmúltban vezettük be templomunkban a gyónási lehetőséget péntekenként 4-és 5 óra között. Erre eddig a karmelitáknál volt lehetőség, de ők már nem tudják folyamatosan biztosítani, ezért ha tehetjük, segítünk nekik. Ugyancsak szeptembertől vezettük be az elsőpénteki ájtatosságokat, vagyis 18 órától szentségimádást, hét órától pedig szentmisét tartunk” – mondja a fiatal szerzetes.
A bencéseknél a hetvenes évektől hagyomány az adventi gyertyagyújtás vasárnap esténként, negyed kilenctől. Az imádságokat rövid elmélkedés követi, ezután gyújtják meg a gyertyát.
Aki szeretne részese lenni a szép szokásnak, december 14-én és 21-én még csatlakozhat a közösséghez.
Galéria: Ábrahám Kitti